2009. március 30-án Pokol Béla, az ELTE Politikatudományi Intézetének egyetemi tanára, alkotmányjogász és volt kisgazda képviselő a Magyar Nemzetben osztotta meg a konstruktív bizalmatlanság alkalmazásáról szakvéleményét az olvasókkal.
Pokol szerint az alkotmány nem teszi lehetővé, hogy a kormányfő lemondás helyett konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen maga ellen. Ezért, ha azt megszavazza a parlament, akkor Sólyom László köztársasági elnöknek az Alkotmánybíróságtól kellene kérnie az alaptörvény értelmezését, mivel Gyurcsány Ferenc múlt szombaton azzal, hogy nem lemondott, hanem konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezett maga ellen, elvonta az államfő jogkörét a kormányfő kiválasztásával kapcsolatban.
Pokol Bélának egyrészt teljesen igaza van, hiszen az alkotmány valóban nem teszi lehetővé, hogy a kormányfő egyedül kezdeményezze a konstruktív bizalmatlansági indítványt, erre csak a képviselők egyötödének van lehetősége. Ha azonban ezt nem - valóban alkotmányellenesen - a kormányfő egymaga, hanem -
mint alább már írtunk róla - 77 képviselő teszi meg, akkor nem világos, hogy a köztársasági elnök milyen alapon fordulhatna az alkotmánybírósághoz. Pontosabban elég világos: semmilyen jogalapja nem lenne erre.
Megérdemelné-e a szürke kardigánt?
(1: tehénen a gatya, 2: más kategória, 3: felpróbálhatná, 4: jól állna, 5: rá szabták)