2009. március 27-én az ATV esti híradója kísérletet tett a konstruktív bizalmatlansági indítvány bemutatására. Ehhez Halmai Gábor alkotmányjogász segítségét kérték.

Az ismertetés szerint április 14-én szavazna a parlament a bizalmatlansági indítványról, méghozzá két menetben. Először megbuktatják a kormányfőt, majd "akár még aznap újabb szavazás következik", ahol megválaszthatják az újat - hangzott el. Az alkotmány azonban nem ismeri ezt a kétszavazatos konstrukciót: "A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni."

Hab a tortán, hogy Halmai Istvánra (a híradóban ezen a ponton így hangzott el, de mi itt is Gáborra gondolunk) hivatkozva az hangzik el, hogy a konstruktív bizalmatlansággal csak a kormányfő megbízatása szűnik meg, a kormány tagjaié nem. Holott a kormányfő megbízatásának megszűnésével a kormány (és így az összes miniszter) megbízatása is megszűnik.

Megérdemelné-e a szürke kardigánt?
(1: tehénen a gatya, 2: más kategória, 3: felpróbálhatná, 4: jól állna, 5: rá szabták)