„A Nézőpont volt a legpontosabb” – hirdeti az EP-választás előtt készített felmérése kapcsán az intézet 2009. június 9-én kelt közleménye.
A Nézőpont méltán lehetne büszke erre, főleg mivel ez volt első választás, amelyet megelőzően előrejelzést készített. A gond csak az, hogy a kutatások összehasonlítása alapján mi más eredményre jutottunk. „A Nézőpont Intézet adatai szerint a biztos szavazók 54 százaléka volt „fideszes”, a legnagyobb ellenzéki párt az EP-választáson pedig 56 százalékot ért el” – áll a közleményben. Ez igaz, csakhogy a Nézőpont felmérésében a részvételüket biztosra mondó szavazók között 18 százalékot tettek ki azok, akik nem tudták vagy nem akarták megmondani, hogy kire fognak szavazni, így a Fidesz valós eredményét leginkább azzal a 66 százalékkal lehet összevetni, amelyikben már nem szerepelnek a válaszmegtagadók. Ha a pártok listás szavazatarányára tett ezen becsléseket nézzük, akkor a legkevesebbet (bár megjegyezzük, így is meglehetősen sokat) a Marketing Centrum és a Medián tévedett, a Nézőpont tévedéseinek az összege pedig megegyezik a Szondáéval – utóbbi a választás előtti napokban mért, így tehát a többi méréshez képest helyzeti előnnyel indult. A Századvég-Forsense, a Gallup és a Tárki még kevesebb szerencsével járt.
Megérdemelné-e a szürke kardigánt?
(1: tehénen a gatya, 2: más kategória, 3: felpróbálhatná, 4: jól állna, 5: rá szabták)
