A Szürke Kardigán szerkesztősége rendkívül fájlalja, hogy blogunk egyik legnépszerűbb alakja, virtuális kardigánunk nagy esélyese, Somogyi Zoltán két-három nap alatt a balliberális média összes létező fórumát (HVG, Népszabadság, Az Este, Napkelte, Mokka, ATV Egyenes beszéd) bejárva bejelentette visszavonulását az elemzői körből (és nem feledkezünk meg soha arról, hogy blogunk neki köszönhetően bekerült a HVG-be is). S bár az ismert üzletember a jövőben nem akar már elemzőnek látszani, utolsó, meglehetősen zavaros médiaoffenzívájával ismét témát kínált blogunknak. Az alábbiakban ismertetjük Somogyi néhány mostani állítását, majd bemutatjuk azt a technikát, ahogyan a Political Capital tulajdonosa a történelmet alakítja.
"Az általam vezetett Political Capital évek óta nyíltan vállalta, hogy egyik tanácsadói csapata az MDF-nek dolgozik. (...) Hogy akadnak közvélemény-kutatók, amelyek a megrendelői háttér miatt egyetlen pontos adatot sem hajlandóak közölni a nekik ellenszenves pártról. Hogy a politikai elemzők egy része, szintén tisztázatlan megrendelői háttérrel (...)" (HVG)
Somogyi néhány későbbi nyilatkozatából és tényfeltáró munkákból kiderült, hogy a Political Capital 2004 óta dolgozik az MDF-nek. Ennek ellenére a PC hosszú ideig nem fedte fel (=titkolta) ezt a kapcsolatot, s így közölt közvélemény-kutatásokat és elemzéseket az MDF-ről. 2004-ben például a Capital Research közel tíz százalékra mérte az MDF-et, de a nagy meglepetést keltő bejelentésükben szó sem volt a speciális tanácsadói viszonyról. Somogyi még 2008 októberében is közleményt adott ki, amelyben tagadta a szoros MDF-es kapcsolatot: "Cáfolatot tett közzé és helyreigazítást kér a Magyar Nemzettől Somogyi Zoltán, a Political Capital Institute (PC) igazgatója. Az intézet vezetője közölte: a napilap valótlanságot állít, mikor személyét bármilyen párttal is összefüggésbe hozza – és semmi köze az MDF belső ügyeihez." (Orientpress) Ráadásul arról sem beszélt soha a Political Capital, hogy milyen más kormányzati megrendeléseik vannak, hogy amikor például baráti elemző cikket közöltek Bajnai Gordonról (a sokat mondóan elfogult Az antipolitikus politikus címmel) a Heti Válasz kimutatása szerint éppen tanácsadói viszonyban álltak a későbbi miniszterelnökkel. Továbbá keveset tudunk arról, hogy a Political Capital részt vett az első Gyurcsány-kormány programjának kidolgozásában (erről a Beszélő írt), mindenesetre a cég ezt sem jelezte, amikor a nyilvánosság előtt később elemezte a programot. Mindezek fényében elég furcsa, hogy Somogyi beszél most transzparenciáról; ez nagyjából olyan, mintha a fülön csípett tolvaj arról kiabálna a villamoson, hogy ő az egyetlen tisztességes ember, aki megmutatta, mi van a zsebében.
"Jómagam véletlenül csöppentem a történetbe, Dávid Ibolya tanácsadójaként." (HVG) "Dávid Ibolya tanácsadója vagyok, tehát tanácsadóként voltam bizonyos pillanatokban jelen." (Népszabadság)
Somogyi Zoltán minden olyan alkalommal, amikor elemzőként már kellemetlen volt számára az MDF-es kapcsolat, a következő panelt használta: "évek óta az egyik csapat nálunk az MDF-nek a tanácsadója, tehát a tanácsadói csapaton belül" (Az Este). Világos beszéd: Somogyi azért szerepelhet elemzőként a tévében, mert ugyan a cégében dolgozik egy tanácsadói csapat, de az el van választva tőlük, elemzőktől - gondoltuk eddig. A mostani mondataival mindezt alapvetően cáfolja.
"Almássy Kornél nem volt jelen. Ha engem megkérnek, hogy ismertessek össze két szereplőt egymással, ez esetben Dávid Ibolyát és Gíró-Szász Andrást, akkor természetes, hogy arra a találkozóra odamegyek. A találkozót András kezdeményezte." (Népszabadság)
Somogyi korábban, 2008 októberében - mint mi is felhívtuk rá a figyelmet - még a találkozó tényét is tagadta: "Az MDF - vagy akár más párt - belső pártügyeibe a Political Capital Institute semmilyen formában és soha sem szólt bele. Így természetesen soha semmilyen formában nem tárgyaltam Almássy Kornél visszalépetéséről sem (…) nem voltam soha, semmikor sem postása egyetlen politikusnak sem, azaz nem képviseltem pártot, vagy pártvezetőt semmilyen politikai tárgyaláson" (Orientpress). Nem szívesen használunk erős szavakat, de ebben az ügyben nem lehet mást tenni: Somogyi közleményében tavaly nem mondott igazat, s most - az ügyészségi vizsgálat miatt - lebukott. Ahogy a Népszabadság is összefoglalja: "Somogyi Zoltán részt vett azon a tárgyaláson is, amikor az MDF elnöke azt kérte Gíró-Szász Andrástól, a Századvég Alapítvány ügyvezető igazgatójától, hogy Almássy lépjen vissza az MDF-elnökjelöltségtől".
"Tudom, hogy tanácsadóként más ismert politikai elemző is érintett, hiszen minden félnek voltak és vannak tanácsadói. Véletlen szemtanúja voltam annak, amikor félig sírva kérlelték Dávid Ibolyát, ne hozzon nyilvánosságra több hangfelvételt." (HVG)
Somogyi annyira karakán lett hirtelen (lásd: "kitálal"), hogy neveket nem említve, de könnyen beazonosíthatóan azzal vádolja meg és járatja le Giró-Szász Andrást, hogy az sírva könyörgött Dávid Ibolyának. Giró-Szászt egyébként Somogyi több helyen a barátjának nevezi (például az ATV-n). Blogunk szerkesztőségi ülésén rövid gondolkodás után megállapítottuk, hogy semmiképpen sem szeretnénk a volt elemző barátai közé tartozni.
"hanem azért, mert az A-szerep az sokszor más megnyilatkozatokat kíván meg, mint a B-szerep. Tehát, hogy megadjam magamnak azt a szabadságot, hogy elmondhassam a véleményemet." (Az Este)
Ehhez nincs is mit hozzátenni. Somogyi magát leplezi le ezzel a mondattal, hiszen mi eddig úgy tudtuk, hogy a Political Capital független - azaz nem függő - intézmény ("Szakmai sikerünk záloga elemzéseink pártatlansága"), továbbá az általuk is folytatott politikai elemzés egy szabad műfaj. Elismerjük, ezen a ponton mi tévedtünk.
--------------------------------------------------------------------------
Blogunk mindezek ellenére fájó szívvel búcsúzik az elemzőtől, és ezért kivételesen nem is kérjük olvasóinkat szavazásra. A bántó csúsztatások ellenére egyetértünk Somogyi Zoltánnak az átláthatóságra vonatkozó felhívásaival. Örömmel vennénk, ha a tanácsadást is vállaló elemzők tanulnának Somogyi példájából; azaz nem várnák meg, amíg rákényszerülnek a színvallásra, hanem maguk lépnének. Talán a média is megtanulja ebből az ügyből, hogy érdemes leszámolnia a "független elemző" mítoszával, és ezentúl minden nyilvánosságban megszólaló esetében (politológustól az alkotmányjogászon át a közgazdászig) ügyel majd arra, hogy a kötődések láthatóvá váljanak.
