2009. augusztus 28-án reggel a Napkelte műsorában új arc bukkant fel: László Róbert, akit a műsorvezető választási szakértőként mutatott be. A szimpatikus vendégről még annyi derült ki az adásból, hogy a Political Capitalnél dolgozik.
Szerkesztőségünk gyors homlokráncolgatásba kezdett, majd áttekintette az egyetemi jegyzeteit, aztán tényleg hosszasan keresgélt az interneten, majd átnézte a Politikatudományi Szemle archívumát, kutatott idegen nyelvű szakirodalom után, végül széttárta a karját és csak ennyit mondott: mitől lesz valaki választási szakértő Magyarországon, aki eddigi életében egyetlen sor tudományos publikációval sem jelentkezett az adott szakterületen??? Figyelem: a médianyilatkozatok nem tesznek szakértővé... Mikor mondja már meg végre valaki a média szerkesztőinek, hogy választási szakértő nem az, aki annak mondja magát, hanem aki elismert kutatója az adott területnek. Mikor teszi fel azt a kérdést a szerkesztő, amikor bejelentkezik egy "szakértő", hogy "és mit tetszett írni erről?", s teszi hozzá: "a Blikk-nyilatkozatok nem elegendők..." Dezső Márta, Fábián György, Kovách Imre - ők választási szakértők. László Róbert is lehet, majd, egyszer, ha.
Lapzárta után a szakdolgozatát megtaláltuk, örömteli hír, hogy azt legalább a választási rendszerből írta.
Lapzárta után 2: a hozzászólások alapján szerkesztőségünk úgy döntött, hogy engedi meggyőzni magát - és bár továbbra is elvárnánk egy televízióban nyilatkozó szakértőtől tudományos teljesítményt is, azt nem vitatjuk, hogy László Róbert valóban felkészült és hozzáértő szakértő.
Megérdemelné-e a szürke kardigánt?
(1: tehénen a gatya, 2: más kategória, 3: felpróbálhatná, 4: jól állna, 5: rá szabták)